A regény központi eleme a család és a veszteségek feldolgozása. Vajon képesek vagyunk-e együtt élni azzal a tudattal, hogy a testvérünk, gyermekünk, barátunk meghalt, de még csak a holtteste sem került elő. Bár szörnyű látni szeretteink élettelen testét, mégis az, hogy egyáltalán nem találják és nem tudunk a történetének a végére pontot tenni, már-már fájóbb, mint egy holttest látványa.

Anders kiemelkedően jól adagolja a krimi és pszichológiai elemeket. Ezáltal válik a regény egy igazán unikális történetté. Még az egy-két helyen elhintett horrorisztikus jelenetek is csak színesítik a művet.

A regény két síkon játszódik egyszerre. A múltban végig tudjuk követni a Billy utáni nyomozás főbb pillanatait, míg a jelenben Veronica megpróbáltatásait követhetjük nyomon.

Ahogy minden regényben, itt is a végére gyorsulnak fel az események. A kis városka miliőjét betöltő kétségek, pletykák és rosszindulatú tettek rányomják a bélyegüket a regényre. Ezáltal is lesz a könyv lelkileg kissé megterhelő. Pláne, mikor eljutunk a végkifejlettig. A történet végi csavar számomra egyszerűen zseniális lett. Már magam is eljátszottam a gondolattal, hogy valami hasonlónak kellene történnie, de Anders ügyesen elterelte erről a szálról a figyelmemet. És tette ezt úgy, hogy közben minduntalan elhintette a szükséges nyomokat ahhoz, hogy magam is rájöjjek a turpisságra.