Ragnar Jónasson: Ború
Spoiler mentes ajánló
Ragnar Jónasson Ború című regénye, amely a Hulda-sorozat második kötete, számos izgalmas lehetőséget ígért a Sötétség függővége után. A könyv azonban nem a kronológiai sorrendet követi, hanem Hulda Hermannsdóttir múltjába enged betekintést, egy előzménytörténet formájában. Az izlandi tájak rideg szépsége és a rejtélyes halálesetek alapvetően jó alapot kínálnak, de vajon sikerült-e Jónassonnak olyan krimit alkotnia, amely maradandó élményt nyújt? Nézzük meg közelebbről a Borút!
Lássuk hát a Borút!
Történet
A regény két különálló, de idővel összefonódó szálon halad: 1987 őszén egy romantikus kirándulás tragédiába torkollik a Nyugati-fjordokban, tíz évvel később pedig egy baráti társaság lakatlan szigeten töltött hétvégéje végződik rejtélyes halálesettel. Hulda Hermannsdóttirt bízzák meg a balesetként kezelt ügy kivizsgálásával, ám ahogy a nyomozás előrehalad, a szálak a múltba vezetnek. Miközben Hulda az igazságot próbálja kideríteni, az olvasók egyre több részletet tudhatnak meg saját életének sötét titkairól is.
A történet hangulatosan indul, sőt az első néhány fejezet sejtelmes, már-már „horrorisztikus” atmoszférát áraszt. A cselekmény azonban hamar lassabb, kevésbé izgalmas mederbe terelődik, és a két idősík sem kínál olyan szoros kapcsolatot, amely mélyebb feszültséget generálna. Bár az igazság kiderül a végére, az események nem tudnak igazán feszültséget kelteni vagy megragadni az olvasót.
"Aztán lepillantott, lelesett a szirt pereméről. Olyan volt, mint belenézni az örökkévalóságba, mint szembenézni a halállal."
Karakterek
Hulda Hermannsdóttir karakterének múltbéli oldalát hivatott bemutatni a Ború, azonban a személyisége továbbra is kissé távolságtartó marad. Bár Jónasson bepillantást enged Hulda nehézségeibe – a munkáját akadályozó előítéletekbe és személyes veszteségeibe –, ez nem elég ahhoz, hogy a főszereplő valóban élő, hús-vér emberként jelenjen meg az olvasók előtt.
A mellékszereplők szintén nem hagynak mély nyomot. A baráti társaság tagjai és a múltbéli tragédiához kapcsolódó szereplők két dimenzióban maradnak, és nem keltenek szimpátiát vagy ellenszenvet. Ennek eredményeként a történet érzelmi töltete és a szereplők iránti együttérzés jelentősen csorbát szenved.
Krimi hangulat
Az izlandi tájak rideg, magányos légköre ezúttal is jól megadja az alaphangulatot, ám maga a nyomozás nem éri el egy vérbeli krimi színvonalát. A hangsúly inkább a lélektani oldalra helyeződik, de még ebben sem sikerül igazán mélyre ásni. A történetből hiányoznak a kriminalisztikai részletek, a feszültség fokozásához szükséges váratlan fordulatok, és az a dinamikus nyomozás, amely egy izgalmas krimitől elvárható lenne.
A Ború sokkal inkább egy lassan kibontakozó lélektani dráma, semmint egy klasszikus krimi, és sajnos ez a kettősség nem válik az előnyére. Bár Hulda erőfeszítései és a szövevényes múltbéli szálak felkelthetik az olvasók érdeklődését, a történetvezetés nem kínál elég izgalmat vagy mélységet.
A Ború azoknak az olvasóknak szól, akik kedvelik a lassú folyású, elgondolkodtató történeteket, de nem ragaszkodnak az intenzív cselekményhez vagy a klasszikus krimi-sémákhoz. Bár a könyv bepillantást nyújt Hulda múltjába és az izlandi környezet ismét különleges hangulatot teremt, a történet nem tud igazán megragadni. A Ború inkább egy kiegészítő olvasmány a Sötétség után, mint önálló, kiemelkedő mű a műfajában.
Az előzménytörténet nem feltétlenül szükséges a Hulda-sorozat élvezetéhez, és az események súlya vagy tétje kevésbé érezhető. A sorozat rajongóinak érdemes elolvasniuk, de azok, akik intenzívebb, fordulatosabb krimire vágynak, lehet, hogy csalódni fognak.
Ragnar Jónasson: Ború című regényét keresd az Animus Kiadó oldalán E-book formátumban is!
Értékelés
Történet: 2/5
Karakterek: 3/5
Krimi hangulat: 2/5
Kiadó: Animus Könyvek
Oldalak száma: 280 oldal
Kiadás éve: 2022
Fordító: Patat Bence
Kép forrás: https://animuscentral.hu/konyv/boru
