A történet központjában egy sorozatgyilkos áll, aki előszeretettel használja a Londont átszelő Temzét, hogy áldozatait elrejtse. Elsőként egy bőröndöt találunk, amelyben egy szörnyen megcsonkított férfi holtteste rejtőzik. Ahogy a nyomozó Erika Foster munkájában előrehaladunk, egyre sötétebb és hátborzongatóbb részletek derülnek ki a gyilkosságok hátteréről. A bőröndöket követően újabb és újabb áldozatok kerülnek elő, és mindegyik a gyilkos hidegvérű módszereit tükrözi. A nyomozás során Erika egy olyan párosra bukkan, akiknek szörnyű tettei már régóta nyomokat hagytak az internet világában. A technológiai eszközök és a digitális lábnyomok segítségével azonosíthatók a gyilkosok, miközben egyre inkább feltárul előttünk a szörnyű bűnügyi elmélet. Az író rendkívül jól használja a krimi és a thriller műfaji elemeit, miközben az emberi motivációk és a digitális világ veszélyeit is kiemeli. A sorozatgyilkosok motivációi és a rejtett indítékok felfedezése egy olyan történetet hoz létre, amely az olvasót folyamatosan arra ösztönzi, hogy még több nyomot fedezzen fel.

A könyv egy fontos társadalmi problémát is feldolgoz, a digitális világ átható hatását, amely lehetőséget ad a bűnözők számára, hogy titokban maradjanak, miközben a közönség előtt mindent megosztanak. Az Hidegvér az internetes anonimítás és a társadalmi kapcsolatok torzulásának problémáját is vizsgálja, és remek párhuzamot von a 21. században egyre inkább elharapódzó online bűnözés és az abban rejlő veszélyek között. A regény nemcsak izgalmas, hanem komoly társadalmi diskurzust is indít, ami az olvasó számára a mű végén még sokáig érezteti hatását.