Sara Blædel: Sziklasír
2022 nyarán igazi, masszív skandináv krimi-dömping indult be az Animus Kiadónál: megjelent a Ború, a Viharjelzés, a Cargo, és velük együtt a Sziklasír is. Hirtelen azt sem tudtam, melyikhez nyúljak először. Végül Kristina Ohlsson Viharjelzése győzött, amit imádtam, majd következett Ragnar Jónasson Borúja, amely viszont nem hagyott bennem különösebben mély nyomot. Ezután vettem kézbe a Sziklasírt.
Bevallom, eleinte kissé tartottam tőle. Mégiscsak egy sorozat 10. részéről van szó, és bár láttunk már olyat az Animus Kiadótól, hogy nem a kezdetektől indítottak el magyarul egy sorozatot, mégis nagy sikert arattak vele — elég csak Jørn Lier Horst William Wisting-sorozatára vagy Lars Kepler Joona Linna-sorozatára gondolni —, bennem azért volt némi félsz. De vajon jogosan? Nézzük csak meg…
Tartalomjegyzék
Fülszöveg
Louise Rick nyomozónő Thaiföldön nyaral, amikor az apja hívja kétségbeesetten, mert az öccse, Mikkel öngyilkosságot kísérelt meg, miután a felesége, Trine néhány napja minden magyarázat nélkül elhagyta.
Louise a következő géppel hazarepül Ostedbe, az álmos dán kisvárosba, ahol a gyerekkorukat töltötték, és ahol Mikkel él. Minél többet tud meg Louise a körülményekről, és arról, hogy milyen lelkiállapotban volt Trine az eltűnése előtti napokban, annál jobban kételkedik abban, hogy a kétgyerekes családanya valóban el akarta hagyni az öccsét.
Amikor a helyi rendőrök meggyanúsítják Mikkelt, hogy köze lehet Trine eltűnéséhez, Louise mindent elkövet, hogy tisztázza a testvérét, de közben szembesülnie kell néhány súlyos ténnyel: Minden kisváros tele van titkokkal. A sötét múlt szüntelen kísért. És a hazugságok sosem ártalmatlanok.
A Sziklasír Sara Bladel Louise Rick nyomozónőről szóló sorozatának tizedik, önállóan is olvasható kötete.
Történet
In medias res kapcsolódunk be a történetbe: minden különösebb felvezetés vagy bemutatás nélkül máris fejest ugrunk az eseményekbe. Ez számomra eleinte kissé kaotikussá tette az olvasást, és időbe telt összeraknom, hogy ki kivel van, illetve milyen viszonyok mozgatják a szereplőket. Szerencsére azonban viszonylag gyorsan összeállt a kép, onnantól pedig a történet könnyedén magával ragadott. Kifejezetten üdítő volt, hogy a regényben kellő mennyiségű magánéleti szál kap helyet, ezek azonban egyáltalán nem mennek a nyomozás rovására, sőt, időnként még hozzá is tesznek ahhoz. A történet szerencsére nem csúszik át felesleges melodrámába: a karakterek hátteréről kapott információk inkább fűszerezik, mintsem ellaposítják a cselekményt.
A regény olvasmányos, izgalmas, érdekes, szomorú és kellően hátborzongató. Bár az elkövető kiléte nem okozott különösebb meglepetést, és bevallom, vártam volna még egy nagyobb csavart, így is igazán kiváló olvasmányélményben volt részem. A végére, különösen a múltbéli szál lezárásához, reméltem még egy olyan jelenetet, amely tovább fokozza a fordulatokat, és akár egy esetleges folytatásnak is megágyaz. Ez ugyan sajnos elmaradt, de az összképen ez sem rontott jelentősen.
"Előző este azon töprengett, hogy az ember lelkiállapota kikapcsolhatja-e a testi funkcióit. Olyan volt, mintha minden érzés elszállt volna belőle, mintha az idegszálait elvágták volna. Leterítette a kimerültség, alig bírt koncentrálni."
Karakterek
A regény egyik legnagyobb erőssége a karakterábrázolás: a szereplők árnyaltak, életszerűek, nem egyszerű fekete-fehér figurák. A két főszereplő, Louise és Camilla a maguk módján profi nyomozók, izgalmas háttérrel és jelenkori családi szálakkal. A mellékszereplők is emlékezetesek, még akkor is, ha csak rövid időre tűnnek fel. Ugyanakkor az előzményregények ismeretének hiánya néhol érezhető volt, mert bizonyos jelenetek valószínűleg mélyebb érzelmi hatást váltottak volna ki, ha a korábbi történetek magyarul is elérhetők lettek volna.
Érdekes módon ez a hiány néha még pozitív élményt is adott: Louise és Camilla első találkozása például meglepően hatott, mert az olvasó csak utólag érti meg, hogy ők legjobb barátnők.
Különösen erős karakter maga az „elkövető” is, akinek kiléte nem feltétlenül okoz nagy meglepetést, de tragikus története és motivációja érthetővé, sőt részben átérezhetővé válik. Bár a módszerei túlzóak és nehezen elfogadhatók, az indítékai komoly erkölcsi dilemmát teremtenek, ami még emlékezetesebbé teszi a regényt.
Krimi hangulat
Bár a regény elején a krimi hangulat megteremtéséről főként Camilla, az újságíró gondoskodik — hiszen Louise-t ekkor még leköti az öccse pátyolgatása és a saját önsajnálata —, mégis egy nagyon ötletes, okos és izgalmas nyomozásnak lehettem a szemtanúja. Különösen onnantól válik igazán lendületessé a történet, amikor Louise is bekapcsolódik, és Camillával együtt kezdik összerakni az ügy darabkáit. Magnifico!
Nymand, a rendőrfelügyelő hozza a kötelező rendőrségi szálat, de a karaktere és az általa képviselt értékek nemcsak kiegészítik, hanem tovább is erősítik a krimi hangulatát. Kifejezetten üdítő élmény volt olyan regényt olvasni, amelyben a rendőrség és a sajtó nem egymás háta mögött, hanem egymással együttműködve próbálja feltárni az igazságot.
Összefoglaló
Összességében egy kimagasló regényhez volt szerencsém, amely mind hangulatában, mind karaktereiben, mind nyomozati szálában maradandó élményt nyújtott. Az egyetlen fájdalmam, hogy a sorozat korábbi köteteihez még nem volt szerencsém, mert biztos vagyok benne, hogy azok ismerete még mélyebbé tette volna az élményt. Mindenképpen ajánlom mindenkinek!
Sara Blædel: Sziklasír című kiváló regényét keresd a Hellokonyvek.hu oldalán!
Értékelés
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Krimi hangulat 9/10
Kiadó: Animus Könyvek
Oldalak száma: 304 oldal
Kiadás éve: 2022
Fordító: Sulyok Viktória
Kép forrás: https://www.hellokonyvek.hu/sziklasir