Stefan Ahnhem: Éjjeli lepkék
Stefan Ahnhem neve nálam már régóta egyet jelent a brutális, intelligens és nyomasztó skandináv krimikkel. A Fabian Risk-sorozat az egyik legkülönlegesebb és legsötétebb krimiélmény volt, amit az elmúlt években olvastam. Éppen ezért rettentően vártam az Éjjeli lepkéket is, még akkor is, ha tudtam, hogy ez most nem Fabian története lesz, hanem egy spin-off, ahol Malin Rehnberg kerül a középpontba. És már itt kezdődnek a problémák.
Mert Malin Fabian mellett működik. Ott érdekes. Ott van súlya a karakterének. De egy egész regény főszereplőjeként sajnos nem tudja ugyanazt a szintet hozni. Ahnhem maga is írja a köszönetnyilvánításban, hogy ha nem húzza ki Malin jeleneteit A veremből, akkor ez a könyv sem születik meg.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az Éjjeli lepkék rossz könyv lenne. Csak azt, hogy egy Fabian Risk-univerzumban játszódó történettől az ember óhatatlanul többet vár.
Tartalomjegyzék
Fülszöveg
Svédország leghíresebb életmódbloggerét megölik egy stockholmi luxushotelben. Vajon előre kitervelt, hidegvérrel elkövetett gyilkosságról van szó, vagy egy túlságosan elfajult erotikus játékról?
Az ügyet Fabian Risk volt kollégája, Malin Rehnberg kapja, akit a három évvel korábban játszódó A kilencedik című regényből ismerhetünk. Malinnak, akinek közben a házassága is válságba került, az elkövető mellett fel kell vennie a harcot az új főnökével is, aki szerint ennél az esetnél sokkal fontosabb a folyamatban lévő emberkereskedelmi nyomozásuk, így arra kellene összpontosítaniuk.
Csakhogy a testület hamarosan egy újabb gyilkossággal találja szemben magát, amely komoly kihívásnak bizonyul, és felveti annak gyanúját, hogy a blogger és az új áldozat halála összefügg. Vajon milyen messzire nyúlnak a szálak, és számítani lehet-e még több erőszakra? És mit akarhat a zaklató, aki újra meg újra feltűnik Malin körül a nyomozás során?
A Fabian Risk-sorozat spin offja
Történet
A regény alapfelállása kimondottan erős. Egy híres influenszert holtan találnak egy stockholmi luxushotelben, és ahogy elkezd kibontakozni az ügy, szépen lassan előkerülnek a háttérben meghúzódó mocskosabbnál mocskosabb szálak: prostitúció, emberkereskedelem, manipuláció, hatalmi játszmák. Az a klasszikus skandináv „a felszín alatt minden rothad” hangulat végig ott vibrál a történetben.
És amikor Ahnhem tényleg ráfekszik a sötétebb részekre, akkor még mindig zseniális.
A probléma inkább az, hogy az egész regény olyan érzést keltett bennem, mintha csak egy melléktörténet lenne a Fabian Risk világában. Egy kis szelet. Egy apró morzsa. Nem érződik valódi, nagyívű történetnek. És bár papíron ez spin-off, valójában végig Fabian árnyékában létezik a könyv. Olyan, mintha a regény próbálna felkapaszkodni a Fabian Risk-könyvek szintjére, de közben nem nagyon tud hozzátenni semmit a nagy egészhez. A legfájóbb pedig pont az, hogy Fabian alig van említve. Pedig akarva-akaratlanul is hozzá méri az ember az egész történetet.
Viszont azt el kell ismerni, hogy Ahnhem még mindig elképesztően profi atmoszférateremtő. A rövid fejezetek, a cliffhangerek, a folyamatosan adagolt feszültség miatt az Éjjeli lepkék még így is nagyon olvastatja magát. Csak épp nem hagy akkorát, mint a korábbi könyvei.
"Semmi értelme... Ha ellenkezel, fájni fog, nagyon. Láttad a képeket, tudod, mire vagyok képes... Annyival jobb, ha elengeded magad, és csak élvezed. Nem igaz? Tudom, hogy akarod. Talán nehezedre esik beimserni, de én egyértelműen érzem. Legbelül másra sem vágysz. Csak erre... Vedd úgy, hogy ajándék!"
Karakterek
Malin Rehnberg jó karakter. Mellékszereplőként. De főszereplőként egyszerűen nem elég erős. Nem elég érdekes. Nem elég összetett ahhoz, hogy egy teljes regényt vigyen a hátán. Többször is azon kaptam magam, hogy sokkal jobban érdekelne bárki más ebben az univerzumban, mint ő.
Malin magánéleti szála nálam szintén nem működött . A házassági problémák, a munka és magánélet közti egyensúlyozás eléggé klisés thrilleres vonal lett. Nem volt rossz, csak éppen semmi újat nem adott. Ezen kívül annyira hirtelen oldódik meg minden. Annyira Isteni beavatkozásnak érződik az egész, hogy ettől teljesen elveszti a hitelességét.
Viszont az mellékszereplők között azért akadnak érdekes alakok, és az emberkereskedelmi szál mögötti figurák kellően nyugtalanítóak ahhoz, hogy fenntartsák az érdeklődést.
Krimi hangulat
Ahnhem még mindig elképesztően jól írja meg azt a hideg, nyugtalanító skandináv atmoszférát, amitől az ember folyamatosan enyhe kellemetlenséget érez olvasás közben. A luxushotelek csillogása mögött rothadó emberi kapcsolatok, a háttérben húzódó emberkereskedelem, a manipuláció és az erőszak végig ott lüktet a történet alatt.
Amikor igazán elszabadulnak az események, akkor továbbra is brutális, véres és kegyetlen a regény. Csak ez most nem akkora gyomros, mint A verem vagy A kockavető volt. Inkább egy kisebb kitérő ebben az univerzumban.
A lezárás viszont kifejezetten erős lett. Ott újra megmutatkozik az a sötét és kegyetlen Ahnhem, akit annyira szeretek.
Összefoglaló
Az Éjjeli lepkék egy jó krimi. Olvastatja magát, izgalmas, sötét és technikailag továbbra is nagyon profi munka. Stefan Ahnhem egyszerűen nem tud rosszul írni.
Csak éppen nem ezt vártam tőle.
A Fabian Risk-sorozat után ez a történet kisebbnek érződik. Kevésbé grandiózusnak. Kevésbé kidolgozottnak. Olyan, mintha csak egy mellékszál lenne egy sokkal nagyobb történet világában. Olyan, mintha tényleg csak kiollózták volna A Veremből.
És talán ez a legnagyobb problémám vele: végig azt éreztem, hogy Ahnhem ennél sokkal többre képes. Ennek ellenére egyáltalán nem bántam meg az olvasást. Csak míg a Fabian Risk-könyvek után napokig a történet hatása alatt voltam, addig az Éjjeli lepkék inkább egy kellemes, sötét kitérő maradt ugyanabban az univerzumban.
Stefan Ahnhem: Éjjeli lepkék című regényét keresd az Animus Kiadó oldalán!
Értékelés
Történet: 6/10
Karakterek: 6/10
Krimi hangulat 8/10
Kiadó: Animus Könyvek
Oldalak száma: 304 oldal
Kiadás éve: 2026
Fordító: Végh Viktória
Kép forrás: https://www.hellokonyvek.hu/ejjeli-lepkek