Lisbeth Salander ebben a kötetben továbbra is a történet központjában áll, és bár már az első könyvben is figyelemfelkeltő karakter volt, most még inkább kiemelkedik. A regényben nemcsak mint hacker és titokzatos személyiség jelenik meg, hanem mint erős, rendíthetetlen és érző ember is. Mesterien van ábrázolva, és annak ellenére, hogy rengeteg kemény külsőt ölt, valójában az ő érzései és emberi oldala is jól megjelenik. Egyik legmegrázóbb jelenete, amikor teljesen magányosan sírva fakad, a regény egyik kulcsfontosságú pillanata. Ez az érzelmi mélység teszi őt annyira hiteles és szerethető karakterré.

Mikael Blomkvist is fontos szerepet kap, de most egy kicsit háttérbe szorul Lisbeth erős jelenléte mellett. Mégis, ő az, aki segít Lisbethnek, és aki a nyomozás során segíti az igazság kiderítésében. A közönség már megismerhette, hogy milyen oknyomozó munkát végez, de most az ő kapcsolatuk mélyebb, és egyre inkább látszik, hogy ő és Lisbeth között egy olyan kötelék formálódik, ami a történetet végigviszi. Az ő összjátéka az egyik legfontosabb része a könyvnek, és mindkét karakter jól kiegészíti a másikat.

A mellékszereplők, mint a korrupcióval teli rendőrök, a pszichiáterek, és a titokzatos bűnözők mind hozzájárulnak a regény sötét, és mégis életszerű hangulatához. Az írónak sikerült olyan világot felépítenie, ahol minden karakter életszerű és hiteles, így az egész történet valóságosnak tűnik.