Szántó Dániel: Az üldözött
Vannak könyvek, amelyekről különösen nehéz írni. Nem azért, mert nincs róluk véleményem, hanem éppen azért, mert van. Sok. Szántó Dániel esetében ráadásul már pontosan tudom, milyen történetekre képes, hiszen a Revans nálam annak idején hatalmasat ment, későbbi regényeiben pedig egyre magabiztosabb, egyre kiforrottabb szerzőt ismertem meg.
Az üldözött viszont sajnos nálam nem találta el azt a bizonyos céltáblát. Pedig az alaphelyzet kifejezetten izgalmas: Várnay Benett börtönben, egy talán még életben lévő áldozat, egy szökés terve és a háttérben továbbra is ott ólálkodó Sakál. Ebben rengeteg lehetőség volt. És talán pont ezért fájt jobban, hogy számomra ezeknek csak egy részét sikerült igazán kihasználni.
Tartalomjegyzék
Fülszöveg
Várnay Benett, az Országos Rendőr-főkapitányság egykori nyomozója tizenöt éves börtönbüntetését tölti Magyarország legszigorúbban őrzött fegyházában. Benett, a sorozatgyilkossági ügy végén elkövetett súlyos hibája után megbékélt a sorsával és elfogadta a következményeket, azonban minden megváltozik, amikor fél évvel a nyomozó bebörtönzését követően visszatér Budapestre az alvilág korábbi feltörekvő behajtója és magával hoz egy meghökkentő titkot: a sorozatgyilkos utolsó áldozataként számon tartott kislány talán életben van.
A kapitányságot irányító Wágner Krisztián nem hajlandó tudomást venni az új nyomokról, míg a hazai drogpiacot uraló Sakál mindent megtesz, hogy végleg elvarrja a múltba vezető szálakat. Így Várnay marad az egyetlen, aki fényt deríthet az igazságra. Az idő vészesen fogy, és a háttérben munkálkodó sötét erők mindent megtesznek, hogy megakadályozzák képtelen tervének végrehajtásában… a szökésben!
A fegyházat a legelvetemültebb emberi lények népesítik be, akiket szándékos emberölésért, terrorcselekményért, emberrablásért, nemi erőszakért vagy fegyveres rablásért száműztek a társadalomból. De vajon meg lehet-e szökni egy ilyen helyről? És van-e egyáltalán értelme az újabb őrült kockázatvállalásnak?
Történet
A regény legerősebb ötlete kétségkívül maga a börtönből való szökés és az arra épülő hajszajelleg. Várnaynak nincs sok választása: ha igaz a hír, hogy a sorozatgyilkos egyik utolsó áldozata még életben lehet, akkor valakinek utána kell járnia. A baj csak az, hogy ő éppen tizenöt éves szabadságvesztését tölti. Innen nézve az egész történetben ott van egy remek thriller lehetősége, és bizony akadnak pillanatok, amikor ezt érezni is lehet.
Nálam azonban túl sok szál indult el úgy, hogy később egyszerűen eltűnt, vagy nem kapott akkora jelentőséget, mint amekkorát a felvezetése ígért. A végső fordulat sem működött igazán, mert egy fontos karakter pálfordulásához kevés előkészítést éreztem, így nem meglepett, inkább kizökkentett. A Sakál kilétének további homályban tartása is hagyott bennem hiányérzetet, főleg úgy, hogy már két köteten keresztül ő a háttér egyik legfontosabb mozgatója.
"Emberek tucatjai halnak meg, a közönséget pedig sokkolni kell újra és újra. Erről szól a modern média. A pénzt jelentő kattintásokról, amik végül elvezetnek a teljes érzelmi immunitásig."
Karakterek
Várnay Benett továbbra is látványos főszereplő, de ebben a kötetben nekem már túlságosan közel került a klasszikus sérthetetlen szuperdetektív figurájához. Sokszor nem azt éreztem, hogy egy hús-vér nyomozó próbálja túlélni a lehetetlent, hanem hogy ha nagyon kellene, Benett még John Wicket is félretolná az ajtóból azzal, hogy „kösz, innen átveszem”. Ez egy akció thrillerben akár szórakoztató is lehet, csak nekem most hiányzott belőle az a sebezhetőség, amitől igazán közel tudtam volna kerülni hozzá.
A mellékszereplők között is akadtak jó alapok, de sokan túl egyértelműen kerültek valamelyik oldalra: a jók nagyon jók, a gonoszok pedig nagyon gonoszak. Az ismétlődő szófordulatok, a sok hümmögés, a „barátom”, „drága nyomozó barátom” és társai egy idő után engem már inkább kizökkentettek és zavartk. Pedig éppen Szántó Dániel későbbi regényei mutatják meg, hogy mennyivel árnyaltabb, természetesebb és élőbb karaktereket is tud írni.
Krimi hangulat
Az üldözöttben minden adott lett volna egy sötét, feszült, börtönből induló magyar thrillerhez. Fegyintézet, alvilág, korrupció, szökés, üldözés, sorozatgyilkossági múlt. Ebből két teljes könyvet is össze lehetett volna rakni. A történet időnként fel is villantja ezt az energiát, főleg amikor Benettnek valóban cselekednie kell, és a regény végre elszakad a magyarázatoktól.
Nekem mégis hiányzott az igazán erős atmoszféra és a valós veszélyérzet. Túl sokszor éreztem azt, hogy a történet egy újabb nagy jelenet felé készül, de mire odaérünk, a hatás elmarad, vagy annyira túltolja, hogy az már nem hihető számomra. Ugyanakkor érdekes ma visszaolvasni ezt a könyvet úgy, hogy tudjuk, hova fejlődött később a szerző. Látszik benne az ötlet, a lendület és az ambíció, csak még nem minden állt össze olyan pontosan, ahogyan a későbbi műveiben.
Összefoglaló
Az üldözött számomra elsősorban egy kihagyott lehetőség maradt. Jó alapötlet, erős kiindulópont és rengeteg ambíció van benne, de a túl sok elindított szál, a sablonosabb karakterek és néhány alig előkészített fordulat miatt nálam nem tudta megismételni a Revans erejét. Ha csak ezt a két korai regényt ismerném Szántó Dánieltől, valószínűleg azt mondanám: itt még keresi a saját hangját.
Csakhogy ma már tudom, hogy megtalálta. Éppen ezért Az üldözöttet érdekes állomásnak látom egy szerző fejlődésében, nem pedig végállomásnak. Aki szerette a Revans világát, kíváncsi Várnay Benett történetére, és szívesen olvas börtönszökéssel, alvilággal és hajszával megtolt magyar thrillert, annak érdemes adnia neki egy esélyt. Nálam ez most nem lett szerelem, de talán éppen ezért különösen jó látni, milyen messzire jutott később Szántó Dániel.
Szántó Dániel: Az üldözött című regényét keresd a szantodaniel.hu oldalán.
Értékelés
Történet: 7/10
Karakterek: 6/10
Krimi hangulat: 7/10
Kiadó: Alexandra
Oldalak száma: 416 oldal
Kiadás éve: 2021
Kép forrása: https://moly.hu/konyvek/szanto-daniel-az-uldozott